Chapter 29

~ Be with me ~

- De tényleg jól vagyok – mondta Taemin aznap vagy már ezredére. Ő maga a kórházi ágyán feküdt, míg körülötte ott állt az egész csapata. Vagyis majdnem az egész. Minho és Onew a lába két oldalánál ültek, és hatalmas aggodalmas szemekkel méregették, amíg Key a kanapén ült halálsápadtan, és Jonghyun természetesen mellette volt.

- El sem hiszem, hogy egy liftben voltam azzal, aki elrabolta és kínozta Taemint – motyogta maga elé Kibum, miközben megindultak a könnyei.

- Tudtam, hogy valami nincs rendben azzal a fickóval….  Olyan furcsán méregetett… éreztem magamon a pillantását… - szipogott, mire Jonghyun átment védelmező módba.

- Micsoda? Te… ő… Kibummie, ugye nem csinált veled semmit? – kérdezte az idősebb nagy, kiskutyaszemekkel, miközben karjait védelmezően fonta Key köré.

- Semmi bajom, láthatod, de jól esik, hogy így aggódsz – mosolyodott el halványan Kibum, majd belebújt az ölelésbe, amit Jonghyun örömmel fogadott.

- De Taemin-ah, biztos hogy-

- Hyung, elég lesz már! – szakította félbe Minho újabb kérdését Taemin. – Nem tudott semmit sem csinálni velem, hiszen egy kórházban vagyunk…. És Heechul hyung ismét megmentett – mondta Taemin immáron szelídebb hangon, és megszorította az említett a válla köré font kezét. Heechul Taemin háta mögött ült, lábai Taemin két oldalán, kezei a kisebb vállai körül, és az álla amaz nyakánál. Olyan volt, mintha Heechul egy védőburokba vonta volna a fiatalabbat, így védve őt a környezetétől. Úgy nézett ki, mint aki sosem akarja elengedni Taemint.

- Jó, hogy mindig itt vagy Taeminnel, Heechul hyung – mosolygott a Super Juniorosra a SHINee vezetője, Onew.

- Még szép, hogy itt vagyok. Vigyáznom kell Minniere – fonta szorosabbra a karjait a kisebb körül, és lágy puszit lehelt annak nyakára. Taemin egyből fülig pirult, amin a többiek jót kuncogtak. Még Key is, aki most a kanapéról felállva, Jjong karjával a vállán csatlakozott a többiekhez.

 - Mikor engednek ki Taemin-ah? – kérdezte Jonghyun. Taemin egy percre gondolkodó fejet vágott, aztán a szemei felcsillantak.

 - Tényleg, el is felejtettem! Dr. Jung azt mondta, ma délután már hazamehetek, csak kéthetente vissza kell jönnöm kontrollra – erre a mondatra mindenki hangulata kicsit megemelkedett.

 - Ez tök jó – telepedett le Taemin mellé Key és egy meleg ölelésbe vonta a fiatalabbat, akit Heechul – vonakodva ugyan – de elengedett az ölelés erejéig.

- Sajnálom Minnie – suttogta a kisebb fülébe Kibum, mire Taemin csak szorosabbra fonta a karjait körülötte.

- Nem a te hibád Key hyung. Nem tudhattad, ki is ő valójában, és örülök, hogy nem esett bajod – suttogott vissza Taemin.

- Na jó emberek! Mi lenne, ha összepakolnánk Taemin cuccait? – csapa össze a két tenyerét Minho, mire többen is megugrottak.

- Héj öreg, csak semmi ilyen hirtelen hangos megmozdulás! A szívbajt hoztad rám – mormogott Heechul, miközben durcásan dőlt hátra az ágyon és onnan nézte Taemint, aki bár még az ő ölében ült, de a kisebb karjai még mindig Key körül voltak. Taemin látva a másik morgolódását nevetve engedte el Kibumot – aki egyből visszatért Jonghyun mellé – és Heechulhoz bújva ölelte át annak derekát.

- Édes vagy ha duzzogsz, hyung – kuncogott Taemin.

- Héj! Ez az én szövegem, kölyök – kiáltott fel felháborodottan Heechul, de hamar ellágyult Taemin kiskutyaszemeitől.

- Oh my God! – nyögött fel angolul a Super Junioros – Csak a cukiságot ne! Tudod, hogy ez a gyengém – tette a szívére a kezét, mire a szobában lévő énekesek egy emberként nevettek fel.

§*§*§*§*§

- De jó újra itthon – forgott körbe széttárt karokkal a dormban Taemin, hatalmas mosollyal az arcán. A többiek szintén mosolyogva követték a kisebbet, és bár egyikük sem mondta ki, legbelül mindanyóijuknak hiányzott Taemin néha gyerekes, mégis imádnivalóan édes viselkedése.

- Yah, el ne ess nekem! Még csak most jöttél ki a kórházból, nehogy még ma vissza kelljen mennünk – szólalt meg Key, bár a mosolyt nem lehetett letörölni az arcáról.

- Nem fogok, umma – szökdécselt oda a dívához Taemin, és gyermeki örömmel az arcán ölelte meg. Kibum szívét melengették a kisebb szavai, és a tény, hogy ummának szólította, már feldobta az egész napját.

- Nem vagy éhes, Minnie? – lépett az ölelkező páros mellé Jonghyun, miközben egyik kezét Key derekára, míg a másikat Taemin fejére tette, és összeborzolta annak szőke tincseit.

- De, nagyon – bólogatott hevesen a legfiatalabb.

- Rendeljünk csirkét! – lépett elő Minho mögül izgatottan Onew, csillogó szemekkel. Erre mindenki megforgatta a szemét.

- Onew, nem ehetünk mindig csak csirkét – magyarázta Minho – Ma azt eszünk, amit Taeminnie akar – mosolygott rá a kis maknaera.

- Nekem jó a csirke, hyung. -  válaszolt Taemin szerényen, mire Onew egyből a karjaiba vonta.

- Látjátok? Taemin-ah is velem van – vigyorgott győzelemittasan.

- Rendben, akkor én hívom is a futárt – indult meg Jonghyun a telefon felé, majd félúton megállt.

- Mennyit rendeljek? Ötöt vagy hatot? Mit mondott Heechul hyung, átjön ma? – kérdezte félre biccentett fejjel Taemint.

- Igen, azt mondta, egy óra múlva itt lesz... és...öhm... – Taemin arcára rózsaszín pír kúszott, amiből a többiek tudták, hogy valami zavarba ejtő dologról van szó.

- Ééés? – húzta az agyát Jjong.

- Hát... azmondtahogyittalszikma – hadarta el a fiatalabb, mire a többiek kuncogni kezdtek.

- Áááá, értem, akkor hat csirke, ugye? – ugrott át gyorsan a témán Jjong, megkímélve Taemint a kínos szituációtól.

Kibum csak mindent tudóan vigyorgott, majd a kisebb felé fordult.

- Amíg megérkezik a kaja nem akarsz venni egy jó meleg fürdőt, Minnie? A kórházi zuhany nem lehetett valami kellemes – váltott át Key anyuka módba.

- De, igazad van umma, egy forró fürdő nagyon jól esne – mosolygott Taemin, mire Kibum a vállai köré fonta a karját.

- Gyere, majd én elkészítem neked – ezzel elvezette a kisebbet a fürdőszoba felé. Háromnegyed órával később Minho, Onew, Jonghyun és Key a kanapén ültek, Taeminre várva, aki éppen a fürdőjét élvezte. A tv-ben valami beszélgető műsor ment, de igazából senkit sem érdekelt. Minho és Onew kő-papír-ollót játszottak, és a vesztes kapott egy fejest, Jonghyun érdekesebbnek találta Key szőkés tincseit, ugyanis azokkal játszadozott, míg amaz pedig behunyt szemekkel élvezte Jonghyun érintését és már nagyon az alvás szélén állt. Az esti sziesztát végül az ajtó csengője szakította meg, ami sikeresen kirázta Keyt a szunyókálásból, és most durcásan tekintgetett az ajtó irányába. Jonghyun jól szórakozott Kibum arckifejezésén, míg Onew  és Minho egyszerre ugrottak fel meglepettségükben. Még mielőtt bárki is elindult volna ajtót nyitni, egy tornádó sebességével robogó, kissé még nedves hajú, Power Rangeses pólót és rózsaszín pizsamaalsót viselő Taemin szalad végig előttük egy „majd én nyitom”-mal. Az ajtóhoz érve Taemin mégis megtorpant. Mi van, ha nem Heechul hyung az? Mi van ha...? Nem, az nem lehet. Rendőrök vannak az épület előtt és a portán is. Lehetetlen hogy ide bejusson. – döntötte el a kisebb, mégis félve nyitotta ki az ajtót, először csak résre, majd amikor meglátta Heechult egészen szélesre tárta azt, és hatalmas vigyorral az arcán ugrott a másik nyakába. Heechul csak meglepetten nyikkant meg, majd rekedtesen felnevetett.

 - Hi baby – kuncogott, majd behunyt szemmel fúrta a fejét Taemin enyhén vizes, puha tincsei közé és szippantotta be annak illatát. – Hmm... de jó illatod van – motyogta bele a fiatalabb fülébe, miközben két kezével átfogta annak derekát.

 - Hiányoztál hyung – motyogta Taemin az idősebb nyakába, mire megint csak kuncogás volt a válasz.

 - Hiszen csak másfél óra telt el.

 - Tudom, de akkor is – motyogott tovább Taemin. Heechul nagyon jól szórakozott a kisebben. Tetszett neki ez a ragaszkodó Taemin. És mivel úgy tűnt, hogy ez a ragaszkodó Taemin nem igazán szándékszik lemászni róla, Heechul erősebben ráfogott a derekára, majd elindult vele be a dormba. Érezte a kisebb mosolyát a nyakánál, amikor meghallotta Key sopánkodását, miszerint olyan, mint egy nagy gyerek. Heechul nevetve ült le a kanapéra, így Taemin az ölében ült lovagló pózban. Amikor leültek a fiatalabb felemelte a fejét az idősebb nyakából és rámosolygott. Heechul csak két keze közé fogta a mosolygós pofit, és közelebb hajolva, cuppanós puszit nyomott annak elnyílt ajkaira. Taemin, ahogy várni lehetett, fülig pirult, de nem úgy tűnt, mint akit érdekel a pozíciójuk. Egészen addig nem érdekelte, amíg Jonghyun meg nem jegyezte, hogy miért is nem mennek egyből szobára, amivel kiérdemelt egy tarkón csapást Keytől. A megjegyzésre Taemin leugrott Heechul öléből és mellé ült, egészen szorosan. Az idősebb csak jól mulatott a jeleneten. Imádta Taemin reakcióit.

A vacsora jókedvűen telt, mindenki viccelődött mindenkivel és Heechul – szokása szerint – nagy örömét lelte abban, hogy a JongKey párost ugrassa és persze Taemin zavarba hozása is elég sikeresen zajlott. Itt-ott egy két érintés, szájra puszik a legmeglepőbb pillanatokban és Taemin máris pipacs piros volt, míg a többiek ezen jót mulattak Heechullal az élen. Miután elpusztították az összes csirkét, beültek a nappaliba tv-t nézni, bár ismételten senki sem figyelt az Onew szerint túl mély kivágású blúzt viselő bemondónőre. Inkább beszélgettek, nevetgéltek, és mindenki azon volt, hogy Taemint megnevettesse. El akarták vele feledtetni a rossz emlékeket, és az akarták, hogy a kisebb minél többet mosolyogjon és nevessen. Persze Taemin kedvének feldobásához a legjobban Heechul értett. Akármivel jobb kedvre tudta deríteni a kis maknaet. Vagy jó másfél óra bohóckodás után, Kibum bejelentette, hogy ideje ágyba bújni, mivel Taeminnek amúgy is pihenésre van szüksége. A szobabeosztás szerint Taemin Minhóval volt egy szobában, de mivel most itt volt Heechul, a fiatalabb nagy nemesen felvállalta a kanapén alvó ember szerepét, hogy kettesben hagyja a szerelmeseket. Miután mindenki elvonult a saját szobájába, Minho pedig zuhanyozni, Heechul felkapta a karjaiba Taemint, amivel amaz egy kisebb sikkantással válaszolt.

 - Hyung, tudok én is járni – grimaszolt édesen Taemin, mire Heechul kis nevetéssel nyomott csókot a lebiggyesztett ajkakra.

 - Tudom, de én szeretnélek bevinni. Taemin-ah, tudsz róla, hogy nagyon könnyű vagy? – kérdezte Heechul komolyabban, amikor megérezte, hogy mennyire is könnyű Taemin.

 - Sosem voltam egy súlyos gyerek – húzta fel az orrát Taemin. – Bocs, ha nem tetszik a vézna seggem. – Heechul erre a mondatra hangosan felnevetett.

 - Taeminnie, a te segged sosem lesz vézna nekem. A te segged – markolt bele a szóban forgó testrészbe gyengéden, mire Taeminnek elakadt egy pillanatra a lélegzete – nagyon is megfelelő, sőt, imádom – suttogta az utolsó részt a kisebb fülébe, mire azt kirázta a hideg, és az ajkaiba harapott, ahogy a hátsó felén érzett szorítás kicsit erősödött.

 - Hyung~ - suttogta Taemin, miközben lehunyta a szemeit és közelebb bújt Heechulhoz.

 - Hm? – dörgölőzött Taemin nyakhajlatába az idősebb és szívta be annak édeskés illatát, majd közelebb hajolva lassan összeérintette az ajkaikat. Taemin egyből körbefonta a karjait Heechul nyaka körül és pozíciót váltva, lábaival körbefonta annak derekát, miközben amaz egyik kezével Taemin csípőjét másikkal még mindig a fenekét fogta. A csók egyre hevesebb lett, és Taemin azon kapta magát, és veszettül tépi Heechul ajkait, miközben karjaival egyre szorosabban csimpaszkodott a nyakába. Heechul vaktában indult el a kisebb szobája felé, útközben több dolgot is leverve. Érezte, hogy Taemin belevigyorog a csókba és ő sem tett másképp.

 - Áu – szisszent fel Heechul amikor a háta találkozott az ajtófélfával. Taemin csak jót kuncogott ezen.

 - Szerinted ez vicces, ha? – suttogta bele a kisebb fülébe, és rámarkolt a fenekére, mire Taeminből feltört egy halk nyögés. A hang hallatára Heechul is érezte, hogy nagyon is kezd beindulni, és ajkait mohón tapasztotta a fiatalabb hófehér, selymes nyakára, és itt-ott enyhén beleharapott a finom bőrbe. Taemin olyan hangokat adott ki, amiket eddig még soha, és valahol legmélyen szégyellte is magát értük, de per pillanat nem tudott ezzel törődni. Minden figyelmét lekötötte Heechul nyelve, ami most éppen az állvonalán szántott végig, majd elérte az ajkait, ahol egy forró csókban forrtak össze. Időközben elérték a hálószobát, és Heechul a lábával nyitotta ki és zárta be az ajtót maguk mögött. Ismételten vaktában bukdácsolt el Taeminnel az ölében az ágyig, ahová gyengéden fektette le a kisebbet. Kissé felemelkedett, hogy lenézzen az alatta fekvőre. Taemin haja kócos volt, és még mindig nedves egy cseppet, az ajkai duzzadtak a vad csókoktól, a szemei vágytól csillogtak, a pólója kicsit felgyűrődött mutatva egy kis részletet a póló alatt rejtőző, selymes hasfalból. Heechul nem talált rá szavakat hogy érzett, amikor Taemin mélybarna, csillogó szemeibe nézett. Annyi szó kavargott a fejében, ami most a kisebbre illene. Vadító, szexi, csábító, lélegzetelállító, gyönyörű. Igen, ez a megfelelő szó, gyönyörű. Pontosan illett rá ebben a pillanatban.

 - Annyira gyönyörű vagy, Taemin-ah – suttogta a másik fülébe, mire az várhatóan elpirult.

 - Na de hyung~ - nyávogott a kisebb,miközben az arcát Heechul nyakhajlatába rejtette – A férfiak nem gyönyörűek, hanem helyesek, férfiasak – mormogott, mire Heechul csak felnevetett.

 - Édes vagy~ - majd ezzel ismét megcsókolta kis szerelmét, aki lelkesen viszonozta a heves gesztust. Heechul tudta, hogy nem mehetnek tovább egy kis csókolózásnál, még, de neki most ez teljességgel megfelelt. Bár az alsóbb régiói nem ezt sugallták, mivel azok égtek a vágytól, hogy Taemin megérintse őket. Sokáig csókolóztak még az ágyon fekve, és amikor Heechul úgy vette észre, már nem bírja tovább, óvatosan eltolta magától Taemint, aki enyhén lihegve, kérdőn nézett rá.

 - Ha most folytatjuk, én már nem tudok leállni, és tudom, hogy még nem vagy erre készen – simogatta meg a kipirult pofit gyengéden, mire Taemin lassan bólintott és Heechul mellkasához bújva próbálta helyretenni a légzését.

 - Hyung... – szólalt meg kis idő múlva Taemin.

 - Hm? – mormogta amaz lehunyt szemekkel, Taemin szőke tincseit fésülgetve a kezével.

 - Ez nagyon jó volt – a félénk hangra Heechul halkan felkuncogott.

 - De még mennyire, Minnie – puszilt bele a kisebb hajába gyengéden.

 - Hyung... – Taemin hangja egyre álmosabbnak hangzott.

 - Hm? – de így volt ezzel Heechul is. Úgy érezte, mindjárt kidől.

 - Tiéd volt az első...

 - Az első mi? – ráncolta össze a szemöldökét az idősebb.

 - Az első csókom – lehelte Taemin, mielőtt elragadta az álom. Heechul először csak kikerekedett szemekkel nézett le a kócos kis buksira, majd gyengéden elmosolyodott és lejjebb hajolva gyengéd csókot nyomott Taemin telt, rózsaszín kis ajkaira.

 - Köszönöm, hogy nekem adtad – suttogta a kisebb fülébe, majd nem sokra rá ő rajta is erőt vett a fáradtság. Mielőtt még elaludt volna, közelebb húzta magához Taemint, és magukra húzta a takarót, amikor érezte, hogy a kisebb megremeg. Csak akkor tudott nyugodtan elaludni, amikor látta, hogy Taemin egyenletesen szuszog a mellkasába.

Tudom sokáig tartott, és még csak nem is olyan izgalmas, de most ennyire futotta, sajnálom :( remélem azért nem lett nagyon gáz és nem csalódtok nagyot. Mivel mostanában elég sokat olvasok angolul, ezért lehet a magyar fogalmazásmódom kicsit gyér lett, de nézzétek ezt el nekem xĐ

Ja és újabb JongTae videó, mert mostanában nagyon rákattantam erre a párosra *___*